Az etikus gyémánt vagy növesztett gyémánt, esetleg laboratóriumi gyémánt? Ezek a kifejezések korántsem annyira újkeletűek, mint az ékszerkedvelők gondolnák. Ipari célokra (szerszámkészítés, vágás, csiszolás) már az 1930-as években is voltak próbálkozások, amik egész használható eredményt hoztak. Ám idővel szélesebb körben is megjelent az igény a mesterséges gyémántokra. Az ékszerpiac és a gyémántkereskedelem virágzik, a gyémánthoz tapadó vér és erőszak, valamint a kitermeléssel járó környezeti károk azonban egyre vállalhatatlanabbak. A mesterséges gyémánt komoly etikai előnyöket hordoz, melyekre növekvő igény mutatkozik, miközben megfizethető, mégis igényes alternatíva a ragyogás kedvelőinek.

A gyémántpiac újragondolása

Az etikus gyémánt egyike azoknak a lehetőségeknek, amik a jövőnket fenntarthatóbbá, etikusabbá és ezek révén szebbé tehetik. Míg a múltban az alkímia arany előállítására vonatkozó reményei rendre szétfoszlottak, a ma embere már őssejtkutatást végez, ősrobbanást szimulál, részecskéket gyorsít, próbálkozik a hús, mint táplálék laboratóriumi előállításával és elérte, hogy a mesterséges gyémánt újraírhassa a sokszor kegyetlen gyémántbizniszt. Regények, mozifilmek dolgozták fel a „véres gyémánt” problémakörét, amiben olyan tényezők szerepelnek, mint a gyermekmunka, az emberek és a természet könyörtelen kizsákmányolása, háborús célok finanszírozása és a színtiszta haszonszerzés, bármi áron.

Igaz, hogy az elmúlt évtizedekben tettek lépéseket a gyémántkereskedelem emberségesebbé tételéért, ám nehéz garanciát vállalni egy ennyire sok lépésből álló folyama minden pontjáért. A gyémántipar nagyjai ma már olyan drágaköveket kínálnak, melyek útja visszakövethető, így a vásárló megbizonyosodhat róla, hogy az ő ékszeréhez vagy befektetéséhez nem tapad vér. A gyémántkereskedelem sötét oldala számtalanszor felmerül, ezzel szemben a mesterséges gyémánt megkérdőjelezhetetlenül tiszta úton jön létre és jut el a végfelhasználóhoz. Ember által épített laboratóriumban, gépek végzik az eleve nem piszkos munkát és a végeredményért nem kell újabb földterületeket feldúlni, nem kell az éhbérért életüket kockáztató, sokszor gyermek munkásokat kizsákmányolni. Ráadásul a mesterségesen előállított gyémánt piaca a természet alkotta darabokéval ellentétben nem manipulált, és nem csupán néhány hatalmasság kezében összpontosul. Kell ennél több biztosíték arra, hogy a csodásan tiszta, ragyogó drágakő története sem mocskos?

Az etikus gyémánt és a természet alkotta darabok együttélése

A mesterséges gyémánt sokszor két ellentétes véleményt generál. Az egyik oldal véleménye szerint a mesterségesen előállított gyémánt sosem lesz igazi és csak a tömegek játékszere. Eközben a másik oldal szerinte mindenben jobb a bányászott drágaköveknél, főleg, hogy tulajdonságaiban valóban semmiféle eltérés nincs. Ráadásul a kialakulásuk körülményeinél is mindössze a helyszín és az idő eltérő (bár a meteorit becsapódások helyszínén nem kell millió év a gyémántkristály kialakulásához). Ha alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, jól láthatjuk, hogy minden természetes úton létrejövő érték mindig különleges helyet foglal el az ember szívében, miközben gazdasági szempontból is fontos értékhordozó. A nagy értékű, ám mesterségesen is hibátlanul előállítható anyagok, tárgyak pedig amellett, hogy természetes társaik tulajdonságaival maradéktalanul rendelkeznek, segíthetnek abban, hogy az ember egyéni igényei és a világ kollektív szükségletei ne ütközzenek egymással.

Ha Ön is szeretne egy megfizethető, egyedi, de egyértelműen értékes gyémánt ékszert, melynek fényéhez nem tapad sötétség, lépjen velem kapcsolatba!