Tag Archive for: ékszer

gyémánt készítés

Gyémánt készítés vagy bányászat?

/in /by

A gyémánt készítés meglehetősen újkeletű fogalom, azt a folyamatot jelenti, melynek során laboratóriumi körülmények között, a legfejlettebb technológia segítségével mesterséges gyémántot állítanak elő. Azonban továbbra is működnek a hagyományos gyémántbányák, melyek a Föld számos pontján termelik ki a drágakövek legkeresettebbikét. Ma, amikor a gyémánt készítés már létező, sőt, elterjedt eljárás, van-e jövője a bányászatnak?

Gyémánt készítés helyett vér és verejték

Bár az újkor első jelentős gyémántlelőhelyeit Indiában tárták föl, a gyémántbányászat legfontosabb színterei közel száz éven át a fekete kontinensen, Afrikában voltak. A gyémántbányászatot a kezdeti időkben olyan körülmények jellemezték, amikről ma a rabszolgamunka fogalma jut eszünkbe. Az alulfizetett munkások éjt nappallá téve robotoltak, sokszor pokoli körülmények között a gyarmati gyémántbányákban. Fél évszázad múltán, az afrikai államok függetlenedése sem javított a helyzeten, sőt, a gazdag lelőhelyek gyakran kerültek vérszomjas hadurak és könyörtelen zsoldoscsapatok célkeresztjébe. A polgárháborúk sújtotta Afrikában a kitermelt gyémántok árából sokszor fegyvereket vásároltak és vérontásokat finanszíroztak. Ez sajnos ma is előfordul, noha a világ gyémánttermelésének nagy része már nem Afrikából származik. 2021-ben a Petra Diamonds vállalat 4,3 millió font kártérítést kényszerült fizetni annak a 71 tanzániai bányamunkásnak, akiket a cég alvállalkozóinak fegyveresei bántalmaztak és terrorizáltak. A hírek szerint tíz munkást meg is gyilkoltak a gyémántbánya környékén, s mindezt jellemzően az ország egyik legszegényebb régiójában. A gyémánt készítéssel ellentétben a bányászat, ha nem is mindig kegyetlen, de sokszor továbbra is veszélyes műfaj. 2017 augusztusában például 16 bányász tűnt el egy 1000 méter mély Jakutföldi gyémántbányában, amikor munkaterületüket elöntötte a víz.

 

Nagy munkaigény, környezeti károk, balesetek

 

A gyémánt készítés nem csak humánusabb, de sokkal környezetkímélőbb módszer is a bányászatnál. A gyémántbányák, ahogyan a bányák általában, komoly környezetromboló tevékenységgel járnak. Egyetlen karát gyémánt kinyeréséhez átlagosan 250 tonna kőzetet kell feldolgozni, ami nyilvánvalóan jelentős energiákat igényel, miközben megterheli a bánya környezetét is. 2022 szeptemberében Dél-Afrikában egy már felhagyott gyémántbánya zagytározójának a fala szakadt át. A több halálos áldozatot és számos sérültet követelő pusztító áradat közel 3000 hektár földet tett használhatatlanná és 45 km hosszan szennyezte el két folyó élővizét. Ekkorra azonban már elérhető technológia volt a bányászatot fölöslegessé tevő gyémánt készítés. A Koppenhágai székhelyű Pandora nevű neves ékszerforgalmazó cég 2021-ben bejelentette, hogy a jövőben kizárólag mesterséges úton előállított gyémántokkal készült kollekciókat fog áruba bocsátani. A változások a gyémántpiacon is éreztetik hatásukat. Bár a kövek ára nem csökken, a bányászat volumene igen. A gyémánt készítés nem csak létező, elérhető és megfizethető technológia, de tisztább, zöldebb és etikusabb is, mint a bányászat.

gyémánt előállítása

Így történik a gyémánt előállítása

/in /by

Mesterséges gyémánt előállítása kétféle úton lehetséges. A két megoldás között jelentős különbségek mutatkoznak, mégis az eredmény egyformán briliáns. Ahhoz, hogy gyémántot kapjunk, jelenlegi tudásunk és lehetőségeink alapján a földkéreg alatti nyomás és hőmérséklet szimulálása kell, vagy pedig vákuum és némi széntartalmú gáz. Az nyomás és hőmérséklet szimulálása HPHT néven vált ismertté, míg a kémiai módszer CVD-ként. Nézzük, mit takar a két betűszó és hogyan oldja meg a természet azt, amit ma már az ember is képes véghez vinni vegykonyhájában!

HPHT módszer, azaz a Föld mélyének szimulálása

A gyémánt előállítása a természet számára évmilliók megfeszített munkája. A világ elsőszámú drágaköve a földkéreg alatt, 140-400 km mélyen jön létre, 4500-6000 Mpa nyomás mellett, 900-1300 Celsius fok hőmérsékleten, széntartalmú anyagokból. Ezen kívül létrejöhetnek gyémántok meteor becsapódások helyszínén, a hirtelen támadt hő és nyomás hatására. Ezek csupán nanogyémántok, azaz rendkívül kisméretűek, így inkább csak geológiai vagy egyéb tudományos vizsgálódások során hasznosulhatnak. Azt is tudjuk, hogy más bolygókon, sőt, a csillagközi gázfelhőkben is létrejöhet gyémánt. Egyes meteoritokban is találtak gyémánttá rendeződött szént.

Ami természetes gyémántként ipari célokra (vágás, csiszolás, precíziós műszerek) vagy ékszerkészítésre használatos, ahhoz bányászat során jutunk hozzá. Ugyanakkor a rendkívüli mélységek körülményeit szimulálva ma már laboratóriumi környezetben is létrehozható a bányászottal megegyező tulajdonságokkal bíró mesterséges gyémánt. Ez a módszer volt az első, amivel a gyémánt előállítása lehetővé vált, és már az 1950-es években alkalmazták, igaz csak ipari gyémántok készítésére.

A HPHT (High Temperature High Pressure) betűszó pontosan és egyszerűen leírja a vele megjelölt technológiát. Magas hőmérséklet és magas nyomás. A különleges gépezetek, melyek lehetővé teszik a gyémánt laboratóriumi létrehozását, irányíthatóan, 5-6 GPa (5000-6000 Mpa) nyomást és 1300-1500 Celsius fok hőmérsékletet biztosítanak munkakamrájukban. Ebbe a környezetbe széntartalmú anyagot helyeznek, amibe egy egészen apró gyémántmag kerül. Mondhatjuk úgy, hogy ez a gyémántmag szolgál mintául a szénatomok számára, hogy azok milyen módon rendeződjenek a nyomás és hő hatására.

Gyémánt előállítása CVD technológiával

A CVD (Chemical Vapor Deposition), azaz kémiai gőzfázisú leválasztás a HTHP-nél újabb módszer a laboratóriumi gyémánt előállítás történetében, bár alapvetően az ipar és a tudomány nem erre a célra használja. Kisebb nyomáson, kisebb gépekkel megy végbe a folyamat, amely szintén egy gyémántmagból kiindulva aprólékosan építi föl drágakövünket. Az eljárás során a gyémántmag egy vákuumkamrába kerül, ahol különböző széntartalmú gázok, főleg metán vagy hidrogén veszi körül. A nyomás és a körülbelül 800-900 Celsius fok hőmérséklet hatására a gázokból plazma keletkezik, a szénatomok felszabadulnak, majd a gyémántmagra rendeződnek, annak szerkezetét „leutánozva” tökéletes gyémántrácsként. Ezzel a módszerrel újabb és újabb felületeket képeznek a magként használt kiinduló darabon, ameddig el nem éri a kívánt méretet.

Mindkét módszer esetén a mesterséges gyémánt előállítása atomról atomra történik, ezért nevezik a mesterséges darabokat laborban növesztett gyémántoknak is. A HPHT és CVD eljárások a gyémánt előállítás eddig kifejlesztett lehetőségei, első lépései, melyek környezeti terhelése és energiaigénye egyre zöldebbé tehető. Tiszta kilátások a jövőre nézve, hiszen károkozás nélkül, etikusan és megfizethetően juthatunk hozzá olyan értékes drágakövekhez, amelyek útját eddig többnyire, vér, verejték és könnyek szegélyezték.

mesterséges gyémánt

A mesterséges gyémánt ára és értéke

/in /by

Sokakat foglalkoztat, hogy miként lehet alacsony a mesterséges gyémánt ára, és hogy miként lehetséges, hogy közben a mesterséges gyémánt tulajdonságainak értéke semmiben sem marad el a bányászott drágakövekétől. A mesterséges gyémánt értékét több szempontból is lehet és érdemes is vizsgálni. Az anyagi oldal, tehát, hogy mennyire kell a zsebünkbe nyúlni egy-egy szép darabért, csupán az egyik aspektus. Ugyanolyan szép, ugyanolyan örök darab, éppen olyan keménységgel és fényszórással, mint a Föld mélyéről előhozott gyémántoké, mégis jelentőseb alacsonyabb az ára. Miért?

Ezért alacsonyabb a mesterséges gyémánt ára

  • A bányászati költségek rendkívül magasak, a mesterséges gyémánt előállítása esetén ezekkel nem kell számolni.
  • A gyémántbányászat valahol szerencsejáték, és mint ilyen, kockázatos. A bányák hozama változó, de mindegyik esetében sok százezer köbméter, milliónyi tonna földet és kőzetet kell átmozgatni a grammokban mérhető eredményekért.
  • A gyémántbányák biztonsági költségei is óriásiak, hiszen garantálniuk kell, hogy még a gombostűfejnyi drágakövek se kerülhessenek ki illegálisan a bányából, ami azok hatalmas méretei, és a bennük dolgozó (általában alulfizetett) munkások nagy száma mellett igazán költséges feladat.
  • Míg a bányászott gyémánt árát a mindössze néhány erős kézben összpontosuló gyémántpiac gyakorlatilag kénye-kedve szerint határozza meg, addig a mesterséges darabok kikerülnek a manipulálás alól.

A mesterséges gyémánt ára tehát a piac természetes mozgásaiból fakad, így sokkal közelebb kerül a realitásokhoz és a megfizethetőséghez. Természetesen a laboratóriumi előállítás sem olcsó, így a mesterséges gyémántok sem lesznek tömegcikkek, áruk így is jelentős. A különleges technológia, a szinte felfoghatatlan mértékű energiaszükséglet és a precíz, hibátlan munkafolyamatok szintén komoly anyagi ráfordítást igényelnek. A gyémánt készítés lehetőségének köszönhetően bár szélesebb körben nyílik lehetőség a gyémánt birtoklására, gyémánt ékszerek viselésére, keletkezésének helyétől és idejétől függetlenül még így is státusz szimbólum marad.
Ugyanakkor az ár nem mindig egyenlő az értékkel. A mesterséges gyémánt kimagasló értéke abban rejlik, hogy etikus és sokkal kisebb környezeti terhelés árán készül el, mint amekkora lábnyomot a bányászat hagy maga után.

Az etikus gyémánt osztályozása

A mesterséges gyémánt ára alapvetően függ attól, hogy az adott darab milyen besorolást kap. A laboratóriumban növesztett kristályokat 4 szempont alapján osztályozzák, pontosan úgy, ahogyan a természetben megtalálható társaikat is.

  1. Hány karátos? A karát egy tömegmértékegység, tehát a súlyra való osztályozáshoz használt mérőszám. 1 karát 0,20 gramm, ami nagyon aprónak tűnik, azonban gyémánt esetén mégis jelentős.
  2. Mennyire tiszta, azaz mennyire hibátlan? A kibányászott gyémántok esetén az egyik alapvető értékhatározó, hogy mennyi zárvány, azaz szennyeződés, hiba van a kristályban. A mesterséges gyémánt is tartalmazhat hibát, így ezt az osztályozási szempontot a laboratóriumi drágakövek esetében is használják.
  3. Milyen színű? Talán vannak, akiket meglep, hogy a természet alkotta gyémántoknak sem mindegyike jégfehér. Vannak sárgás, barnás, zöldes árnyalatok, de szürke, fekete és kék is előfordul. Laboratóriumban, az előállítás módjától függően általában a színtelen, a sárgás és a kék árnyalatok jönnek létre beavatkozás nélkül.
  4. Milyen színvonalú a csiszolás? A csiszolás minősége szintén alapvető tényező a gyémánt értékének meghatározásakor. Ahhoz, hogy a kristály a kívánt formát, ragyogást és különleges, csak a gyémántra jellemző fénytörést elérje, gondos kezek hibátlan munkája szükséges.

A mesterséges gyémánt, bár ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Föld mélyén megbúvó rokonai és osztályzása is ugyanazon skála alapján történik, mégis közel 40%-kal alacsonyabb áron megszerezhető. Vásároljon magas minőségű ékszert és élvezze az etikus és megfizethető luxust lemondások nélkül!

etikus gyémánt

Etikus gyémánt – Az etikus fényűzés

/in /by

Az etikus gyémánt vagy növesztett gyémánt, esetleg laboratóriumi gyémánt? Ezek a kifejezések korántsem annyira újkeletűek, mint az ékszerkedvelők gondolnák. Ipari célokra (szerszámkészítés, vágás, csiszolás) már az 1930-as években is voltak próbálkozások, amik egész használható eredményt hoztak. Ám idővel szélesebb körben is megjelent az igény a mesterséges gyémántokra. Az ékszerpiac és a gyémántkereskedelem virágzik, a gyémánthoz tapadó vér és erőszak, valamint a kitermeléssel járó környezeti károk azonban egyre vállalhatatlanabbak. A mesterséges gyémánt komoly etikai előnyöket hordoz, melyekre növekvő igény mutatkozik, miközben megfizethető, mégis igényes alternatíva a ragyogás kedvelőinek.

A gyémántpiac újragondolása

Az etikus gyémánt egyike azoknak a lehetőségeknek, amik a jövőnket fenntarthatóbbá, etikusabbá és ezek révén szebbé tehetik. Míg a múltban az alkímia arany előállítására vonatkozó reményei rendre szétfoszlottak, a ma embere már őssejtkutatást végez, ősrobbanást szimulál, részecskéket gyorsít, próbálkozik a hús, mint táplálék laboratóriumi előállításával és elérte, hogy a mesterséges gyémánt újraírhassa a sokszor kegyetlen gyémántbizniszt. Regények, mozifilmek dolgozták fel a „véres gyémánt” problémakörét, amiben olyan tényezők szerepelnek, mint a gyermekmunka, az emberek és a természet könyörtelen kizsákmányolása, háborús célok finanszírozása és a színtiszta haszonszerzés, bármi áron.

Igaz, hogy az elmúlt évtizedekben tettek lépéseket a gyémántkereskedelem emberségesebbé tételéért, ám nehéz garanciát vállalni egy ennyire sok lépésből álló folyama minden pontjáért. A gyémántipar nagyjai ma már olyan drágaköveket kínálnak, melyek útja visszakövethető, így a vásárló megbizonyosodhat róla, hogy az ő ékszeréhez vagy befektetéséhez nem tapad vér. A gyémántkereskedelem sötét oldala számtalanszor felmerül, ezzel szemben a mesterséges gyémánt megkérdőjelezhetetlenül tiszta úton jön létre és jut el a végfelhasználóhoz. Ember által épített laboratóriumban, gépek végzik az eleve nem piszkos munkát és a végeredményért nem kell újabb földterületeket feldúlni, nem kell az éhbérért életüket kockáztató, sokszor gyermek munkásokat kizsákmányolni. Ráadásul a mesterségesen előállított gyémánt piaca a természet alkotta darabokéval ellentétben nem manipulált, és nem csupán néhány hatalmasság kezében összpontosul. Kell ennél több biztosíték arra, hogy a csodásan tiszta, ragyogó drágakő története sem mocskos?

Az etikus gyémánt és a természet alkotta darabok együttélése

A mesterséges gyémánt sokszor két ellentétes véleményt generál. Az egyik oldal véleménye szerint a mesterségesen előállított gyémánt sosem lesz igazi és csak a tömegek játékszere. Eközben a másik oldal szerinte mindenben jobb a bányászott drágaköveknél, főleg, hogy tulajdonságaiban valóban semmiféle eltérés nincs. Ráadásul a kialakulásuk körülményeinél is mindössze a helyszín és az idő eltérő (bár a meteorit becsapódások helyszínén nem kell millió év a gyémántkristály kialakulásához). Ha alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, jól láthatjuk, hogy minden természetes úton létrejövő érték mindig különleges helyet foglal el az ember szívében, miközben gazdasági szempontból is fontos értékhordozó. A nagy értékű, ám mesterségesen is hibátlanul előállítható anyagok, tárgyak pedig amellett, hogy természetes társaik tulajdonságaival maradéktalanul rendelkeznek, segíthetnek abban, hogy az ember egyéni igényei és a világ kollektív szükségletei ne ütközzenek egymással.

Ha Ön is szeretne egy megfizethető, egyedi, de egyértelműen értékes gyémánt ékszert, melynek fényéhez nem tapad sötétség, lépjen velem kapcsolatba!

szintetikus gyémánt

Mi az a szintetikus gyémánt?

/in /by

A szintetikus gyémánt olyan, laboratóriumi körülmények között létrejövő kristály, melynek tulajdonságai megegyeznek a föld mélyről bányászott, hagyományos gyémánt tulajdonságaival. Tehát a szintetikus gyémánt nem más, mint gyémánt. A természetben lejátszódó folyamatok laboratóriumi megismétlésével ugyanolyan végeredmény jön létre, mint ami a Föld mélyén alakítja ki a szénatomok sajátos rendeződését. A különbség csupán a helyszínben és a kialakulás idejében keresendő. A laborban készült szintetikus gyémánt pár hét alatt elkészül, míg a természetnek 1-3,3 millió év kell a ragyogó eredményhez.

A szintetikus gyémánt is a természet csodája

Ha a szintetikus gyémánt létrejöttének körülményeit vizsgáljuk, éppúgy elcsodálkozhatunk, mint amikor természettudományos könyvekben olvashatunk arról, hogy milyen folyamatok következtében alakul ki a bányászott drágakő. Sőt, az, hogy ezeket a folyamatokat ma már mi, emberek is le tudjuk képezni, önmagában is ámulatba ejtő. Hatalmas energia összpontosítás, precíz tervezés és hibátlan kivitelezés kell ahhoz, hogy évmilliók munkáját hetekre redukáló gépeket építsünk. A különleges technológia az elképzelhetetlen mértékű nyomás és erőhatás, hő vagy kémiai folyamatok révén adja a kezünkbe mindazt, amiért eddig kilométernyi mélyen kellett Földünk felszíne alá ásni és még így is igen keveset találtunk belőle. Ennek a technológiának a szenzációja a szintetikus gyémánt, ami a természetben találhatókkal szemben az emberiség évmilliárdok távlatába nyúló fejlődését jelképezheti. Ma már képesek vagyunk erre is, környezetünkben egyre kisebb lábnyomot hagyva.

Miért előnyös az etikus gyémánt vásárlás?

Az etikus gyémánt előnyei sarkalatos pontokon mutatkoznak meg. Az egyik fontos és leginkább szembetűnő előnye a természetben található gyémántokhoz képest jelentősen mérsékelt ár. Azért még így is érezhetően a pénztárcába kell nyúlni, miáltal megmarad a gyémánt kiváltságosoknak kijáró presztízsértéke is. A mérsékelt ár mellett az etikai szempontok kínálják a legfontosabb előnyöket. Egy szintetikus gyémánt kristálytiszta körülmények közt jön létre, tehát egészen biztosan nem a gyermekmunka, az emberek kizsákmányolása és a feketekereskedelem árnyékából kerül a tehetősebbek birtokába. Természetesen nem minden bányászott gyémánthoz fűződnek az említett kegyetlenségek, de a bányászat humánus keretek között is környezeti terheléssel jár. A természetes, hagyományos gyémánt kiemelt értéket képvisel, magába zárta évezredek, akár évmilliók múlását, ezért különlegessége mindig megmarad. De miért ne élvezhetnénk a gyémánt lenyűgöző tulajdonságait tiszta lelkiismerettel, mérsékelt áron, kisebb környezeti terhelés mellett?

KÉRJE EGYEDI AJÁNLATUNKAT

Telefon

+36 20 986 4601

E-mail

balazs@becsei-ekszer.hu

Becsei Óra-Ékszer Kft. © 2023. Minden jog fenntartva.

ÍRJON NEKÜNK!